A veszélyes munkaanyagok használata tilos, ha egy kevésbé veszélyes vagy veszélytelen munkaanyaggal egyenértékű eredmény érhető el. Az ilyen munkaanyag-helyettesítéssel kapcsolatos (pénzügyi és szervezési) ráfordítás is szerepet játszhat, kivéve, ha a 2., 3. és 4. csoporthoz tartozó rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító, vagy biológiai munkaanyagokról van szó. Az ilyen munkaanyagokat rendkívüli veszélyességük miatt a ráfordításra való tekintet nélkül le kell cserélni. A meghatározott munkaanyagok tilalmára vonatkozó döntés alapja (lásd még: fennmaradó veszélyek) a munkaanyagok (előírt) meghatározása és értékelése, melynek során fontosak a biztonsági adatlap adatai és a határértékek (MAK-értékek és TRK-értékek) ismerete.
